Egy ideje ugyan nem volt bejegyzés, de ezen a héten, túlélve a nyelvvizsga jelentette sokkot. Visszatérünk a néhai hétköznapok elbűvölő rutinjába. Mégpedig az oktatásba, visszahozva a korábban már előkerült, szigorúan fiktív! Szereplőt. Az egyik első órára emlékezünk az alábbi bejegyzésbe, amibe az e-mail lista átellenőrzésének mókás percei elevenednek meg. Az email címek szigorúan kitaláltak. Szóval nem érdemes agyonspamolni őket. Amúgy kölyökkoromban tényleg vackor volt a becenevem... Van, aki még mindig így hív... 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.